2013. július 18., csütörtök

Végtére is: boldog vagyok.

Annyi minden történt, a közel egy hónapban.
Új munkahely, nehezen szoktam meg a pörgést, és a teljesen más életritmust. De így a végére egyre jobban belejöttem.
Sok szomorú dolog keresztezte a napjaimat, ettől függetlenül.
Hiányzott/ hiányzik a régi megszokott kerékvágás. Sokat sírtam.
Nem szeretnék többet, sokáig nem, még....
Ha belegondolok abba, hogy a negatív érzések mellett, viszont mi van a szívemben....
Az csudajó. Lehet, hogy csak egy kis morzsányi, de ha figyelek a szívem rezgéseire, akkor az hatalmas boldogsággal tölt el.
Ezen gondolatok színesítik az olykor sötét órákat.
 Imádom ezt az érzést, sokáig szeretném hallgatni a szívemet ezen dallamát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése