2013. augusztus 27., kedd

Válasz az összes női hibbant kérdésre

Lássuk be, a csajok néha egy picit túékombinálnak.
Nincs et másként akkor sem, ha a kapcsolatainkról van szó. - sokszor a másik teljesen egyértelmű szavait és jelzéseit is képesek vagyunk Coelho-i magasságokba cicomázni úgy, hogy lehetőleg végül azt jelentse, amit ki akarunk hozni belőle!

Ahhoz, hogy a szerelmi és akár baráti kapcsolataink rendben legyenek a másik nemmek, el kell felejtenünk a gondolatok és szavak csűrűsét csavarását és érdemes a vágyaink helyett a kvintesszenciáját kivonatolni a mondandójuknak, így mindig tökéletes lesz a csaj-pasi fordítás.

Alapfokú szinten annyit tudnunk kell, hogy ha a férfiak szavait akarjuk megfejteni, a dolog jelentése mindig pontosan az, ami elhangzik, ha pedig a nőkét, akkor sokszor inkább az, ami adott szituációban a csaj vágyaiban szerepel.(Nyilván kivételek is akadnak szép számmal, egyenesen beszélő nők és köntörfalazó férfiak, az alábbi kérdések viszont igencsak tipikusak, valljuk be.)

Példamondat 1: Pityukám drága, nem nyitnád ki az ablakot légy szíves, mert nagyon melegem van... Ez a nyár igen forró.

A valódi jelentése: Pista! Elvihetnél már nyaralni b+szod.

 Példamondat 2: Editke, nem nyitnád ki az ablakot légy szíves, mert nagyon melegem van... Ez a nyár igen forró.

A valódi jelentése:Editke, légy szíves nyisd ki az ablakot.

A férfinyelvre fordítás szerencsére nagyon könnyű és akik úgy érzik, szükségük van segítségre, most fellélegezhetnek és így legalább én is hasznát veszem annak, hogy szinte csak fiúk vesznek körül itthon és a házon kívül egyaránt. Alább egy kis összefoglaló olvasható tehát, ami talán kegyetlen, de legalább őszinte, és jót akar, épp olyan, mint mondjuk Csernus doktor egy jobb napján. A lenti válaszok segítségével rájöhetsz ugyanis, hogy mi van valójában, amögött, amit csajod gondol/pasid mond.

Vigyázat, tényleg elég kemény, de férfiak is tesztelték és sajnos az esetek többségében igaz. A stílusa azért ilyen, hogy felrázzon, segítsen (!) és egyértelművé tegye a választ az összes hibbant női agyalásra és egy kicsit ráhangoljon arra, hogyan kombinálj (sehogy) a továbbiakban.

 Következzenek tehát azok a talányok, amikről engem a legtöbbször kérdeztek amik az én környezetemben, és olykor levelekben a legtöbbször felmerültek. A válaszok alább:

1. gyakori kérdés:

- Azt ígérte, hogy hív, de nem hívott. Felhívjam? Nem lehet, hogy elfelejtette, elhagyta a telefonját vagy történt vele valami?
NEM! Kizárt. Majd hív.

Kiegészítés: Ha netán nem hív, az is válasz. A legtöbb hiba mindig abból kerekedik, hogy olyasvalaki után szaladgálunk, aki után nem kéne. Minek? Szaladgáljunk inkább olyasvalaki után, aki értékeli.

Kiegészítés 2:Persze,természetesen előfordul, hogy valaki elhagyja a telefonját és amúgy hívni akar. Ő egyszerűen kér valakitől egy telefont és megszerzi a számod, vagy üzen a Facebookon. Nincs de! (Igen, talán, elméletben arra is van némi esély, hogy valahol külföldön, egy erdőben bolyong éppen teljesen egyedül, de akkor meg azért ne járj vele, mert vérfarkas.)

 2. gyakori kérdés:

- Vajon ezzel/azzal/amazzal a lépéssel most taktikázik?
NEM! Akármiről legyen szó, ez kizárt. Ilyesmit csak a csajok csinálnak, ők is csak húsz év alatt.

3. gyakori kérdés:

- Miért hazudik nekem minden férfi?
Mert valószínűleg az igazságra általában rosszul reagálsz.

 1. kérdéskör: Egy estés kapcsolatok

- Miért akar tőlem mindenki CSAK egyéjszakás kapcsolatokat?
Ha ez gyakori, akkor azért, mert elfogadhatóan nézel ki, de beszélgetni már nem lehet veled. Nem éreznek barátnak egy kicsit sem. Talán túlságosan barbis vagy, esetleg túl félénk, idegesítő vagy egyszerűen nem vagytok egy hullámhosszon, nem vagytok igazán jóban. A legvalószínűbb viszont az, hogy csak nem volt alkalma megismerni az illetőnek, mert túl hamar belementél a dologba. Talán ha nem mondanál azonnal igent, lenne lehetőség arra, hogy megismerjék a szuper személyiségedet és rajongjanak érte.

- Nem lehet, hogy egyszerűen félnek tőlem a férfiak?
Nem. Ezt a hülyeséget, az egyedülálló celebnők mantráját NŐK találták ki. A férfiak nem félnek semmilyen nőtípustól. Egyszerűen nem akarnak tőled semmit. Ha félnének, rádhívnák a rendőrséget vagy a zártosztályt.

- Honnan tudjam, hogy csak Azt akarja, vagy komolyan is gondolja?
Mindenképpen Azt akarja, a kérdés inkább az, hogy hányszor. Ha lehet veled beszélgetni is, akkor többször, ha nem, akkor egyszer.

2. kérdéskör: Problémák, lelépés

- Miért csalt meg? Miért választott valaki mást? Mit tegyek? Hogy szerezzem vissza?
Mert nem ő volt az igazi. Lépj tovább.

- Miért választotta őt?
De most őszintén: nem tök mindegy? Biztos jobban elvoltak együtt. Keress olyat, aki téged választ. A sokkal jobb kedvre derít, mintha azon merengenél X miért hagyott el, és Y miben jobb nálad.

- Miért jönnek be nekem csak a rosszfiúk?
Mert az ő külsejük általában férfiasabb és te e pillanatban a megjelenés alapján döntesz, ahogy tinikorban a legtöbben. Ezen mindenki átesik. Ez így a legjobb, mert mindannyiunknak meg kell tapasztalnia, hogy a macsó külső nem garancia a jó kapcsolatra. Ha már elég rosszfiú szivatott halálra, később nyitott leszel majd másokra is.

- Miért fogok én ki mindig ilyen/olyan/amolyan alakokat?
Mert meg vagy győződve róla, hogy nem érdemelsz jobbat. (A kérdés inkább az, miért gondolod ezt. Ha szeretsz agyalni, ezt fejtsd meg inkább, nagyon hasznos lesz később.)

- Rosszul bánik velem, mit tegyek, hogy szeressen?
Köpj éjfélkor egy temetőben hármat egy lapos kavicsra és pontban kettőkor ugorj egy döglött gyík hátára. (De komolyan: lépj le és keress olyasvalakit, akivel jól elvagy és nem bánt. Ha mégis vele maradsz, nem ő a hibás, mert te is beválalltad azt, ami neked amúgy rossz. Nem kell, hogy mindenki imádjon, elég ha egyvalaki, de ha jót akarsz magadnak, olyannal kell lenned, aki értékel. Nem biztos, hogy azonnal meglesz.)

- Rossz, a kapcsolatunk, nem működik, maradjak, vagy hagyjam el?
Elromlott az autóm, nem működik, megjavítsam, vagy adjam el? Ezt nem tudhatja más. Én személy szerint, ha az autóm csak fékbetétes, nyilván megjavíttatom, egy leégetett motornál vagy totálkárnál már nem biztos. Ha valami konkrétan el sem indul és nem megy, az minimum motorfelújítás. Oké, csajos fogalmazásban inkább így hangzik: ha a háznak mondjuk az ablakai rosszak, érdemes kicserélni, talán melós, de megéri, ám ha mondjuk összedőlt, akkor már kérdéses, hogy érdemes-e fogalkozni vele.

Kiegészítés: egy agyonvágott motor esetén a javítás mellett érdemes annak is utánajárni, hogy ki felejtett el olajat cserélni. A későbbiek során hasznos lehet az infó.

3. kérdéskör: Megcsalás

- Láttam és hallottam is, hogy megcsalt de tagadja. Nem lehet, hogy akkkor mégsem csalt meg és én láttam rosszul?
Nem.
...és még annyit, hogy NEEEM!

Kiegészítés: a jelenséget úgy hívják: tagadás. Kötelező minden necces helyzetben.

- Megcsalt/megültött, megbocsáthatom-e?
Persze, ha nem zavar, hogy folytatja.

- Öszejöhetek-e olyasvalakivel, akinek éppen van barátnője?
Nem. És még csak nem is a barátnő miatt, hanem mert nem szükséges. Ha fontos vagy neki, jóban lesztek, megszeret, rájön, hogy veled jobb, és lelép. Aki értékel, nem csinál belőled szeretőt. (Persze, ha magadtól bevállalod ezt a státuszt, senki nem fogja hibáztatni önmagát érte. És igaza is lesz.)

- Sohasem mondja, hogy szeret, mit kezdjek ezzel?
Semmit. Ha szeretsz agyalni, akkor gondolkodj inkább azon, hogy múlik-e BÁRMI azon, hogy ki mit mond.

- Mit tegyek,ha a kapcsolatunkban minden oké, DE ez/az/amaz nagyon zavar?
MONDD EL és indokold meg! Ez a három titkos lépés a sikerhez: elmondani, megindokolni, megoldást kieszelni. Vilmos, engem nagyon zavar, hogy anyukád minden reggel hatkor már csenget, mert éjszakás vagyok és nem tudok aludni. Megtennéd, hogy szólsz neki, hogy várjon negyed hétig? Pont. Nem nagy ügy, egyetlen összetett mondat elég, semmi nyavalygás, utalgatás, taktika, titokzatoskodás, és főleg nem besértődés, aztán hiszti, amiért ezt az egész probémát Vilmosnak ki kellett volna találnia.

Észrevétel: Lóf+szt kellett volna kitalálnia! Ha Vilmost nem tisztánlátással keresi a kenyerét valamelyik éjszakai műsorban, akkor nem kell volna tudnia/látnia/érezni mások problémáját. TE nem akartál konfrontálódni emiatt és kényelmesebb lett volna, ha valaki kitalálja a gondolataidat.

- Mit tegyek, hogy izgalmasabb legyek? Vessek be női praktikákat, tegyem féltékennyé, csináljak műbalhét, legyenek-e titkaim?
Pontosan, igen, ez jó ötlet! Amikor majd meg meg akarsz szabadulni tőle, okvetlenül vesd be az előbbieket ebben a sorrendben. Tévedés, hogy féltékenység, titkok és aggodalom vagy veszekedés kéne egy jó kapcsolathoz. Csak vedd észre, hogy mindig a szakítófélben levő párok mondják magukra, hogy olaszos/temperamnetumos páros vagyunk, és ők ágálnak amelett is, hogy veszekedés igenis kötelező.

Nem az.

A dolog ennél sokkal egyszerűbb: veszekedni rossz, agyalni fárasztó, beszélni kényelmes és hasznos. Remélem, hogy segítettem! :)

2013. augusztus 26., hétfő

I'll hold my breath.

Régen írtam arról, hogy mi is zajlik az egyszerűnek egyáltalán nem mondható kis életemben.
Valahogy mostanában idő, ihlet hiányában nem jutott erre sor.
Valamint arról se feledkezzünk meg, hogy nem mindig egyszerű leírni az érzésünket, úgy, hogy megpróbáljunk megmaradni a társadalmi/irodalmi elvárosknak. Néha egy kicsit polgárpukkasztó lenne a blog, ha mindent úgy és ahogy gondolom és érzem leírnám. Tágra nyitnának a szemek...

Vége van a nyárnak. Hűvös szelek járnak... ismeri mindenki az ismerős verset.
Valóban. Lassan itt a vége, és a mai nappal az idő is hűvösebb lett. Emlékszem két és fél hónappal ezelőtt mindenki szenvedett a nyár melegétől, és ujjatlan ingekben, pólókban mosolyogtunk egymásra.
Ma pedig felkerült a farmer és a "hosszúújjú".
Augusztus 20-a után mindig vége van a nyárnak. Ez már tradíció.
Huszadika után mindig egy kicsit változok én is. Akárcsak az időjárás.
Többnyire boldog szoktam lenni. Nagyon boldog. Hiszen vége van a nyárnak, újra itt a szeptember!
A szeptember már harmadik éve jelenti nekem az "újra otthon vagyok" érzését. Miért?
Az Egyetem miatt. Úgy szeretem. Egy olyan milliőben lenni, ahol szeretsz, szeretve vagy, és szeretni fogsz.


Ez idén egy kicsit más....
Hazudnék ha azt mondanám, hogy nem várom. Persze, hogy várom, hiszen hiányoznak a barátok, ismerősök, tanárok.
Valószínűleg ezért pityergek már lassan két hete, mint egy eszelős. :-)
Különös nyaram volt. Nem voltam a fővárosban, a szívem egy kicsit bele is halt. De nagy nehezen túl élte.
Volt néhány nap, amikor sikerült feljönnöm, és akkor nagyon boldog voltam. Azok a napok tartották bennem az erőt, hogy hamarosan vége lesz, már csak egy hónap, már csak pár hét, már csak pár nap.
Elköltöztem, majd tova fogok költözni. Új élet. Új tapasztalatok. Biztosan ettől is nagyon félek.
Két hete intenzíven itt vagyok, és az érzéseim cikáznak szerte szét. Oda s vissza.
Miért nem várom az elsős ORZSE-s napot? Miért?
Tudom, hogy miért nem.
Emlékszem egy évvel ezelőttre. Annyira boldog voltam. Szavakba sem tudtam önteni, hogy mennyire vártam a II. évemet. Találkozhattam a csoporttársakkal akik egy évvel közelebb kerültek hozzám.
Vártam az érdekes órákat. Hogy vártam!
Minden jól is kezdődött/végződött. Imádtam a második évemet. 8 hónap...
Sokszor nehéz volt. Sokszor úgy éreztem, hogy igazságtalanul vádoltak meg, de lényegében minden megoldódott. Jobban is, mint ahogy valaha is remélni mertem.
Mielőtt megkaptam a Június végével kezdődő munkámat Debrecenben, annyira vártam a két hónap "hallhatatlanságot".
Hideg zuhanyként ért, amikor megcsörrent a telefon a debreceni lehetőséggel.
Egyszerre voltam boldog és mérhetetlenül elkeseredett. Senki sem tudja elmondani azt, hogy a szívemnek az egyik fele mennyire fájt.
De úgy voltam vele, hogy megoldódik. Minden megoldódik. Meg is oldódott. Bár ritkábban voltam itt, mint ahogyan azt szerettem volna. De megoldódott.

...
De eljött az utolsó hete a nyárnak. És annyira félek, de annyira. Elmondhatatlanul.

Mi lesz? Hogy lesz?
Az első mondataim között volt, hogy kezdek egy őrült hisztérikára hasonlítani. Pedig nem vagyok az.
Azt szeretném, hogy ez a hét még nagyon sokáig tartson. Nagyon sokáig...
Nem szeretném az elfoglalt hétköznapokat. Nem szeretnék konfliktust a világgal.
Nem szeretnék harconi a lelkemmel és a szívemmel. Pedig harcolok.
A világgal mindenképpen. Ezzel a baromira igazságtalan világgal. Ahol minden annyira unfair...
Sokszor szoktam azt képzelni, hogy van egy párhuzamos világunk.
Ahol nincsenek hártráltató elemek. Ahol minden azzal van összhangban amivel lennie kell.
Nem pedig olyan részekkel, amik messziről ordítanak, hogy jaj...
De én nem ebben a világban élek. Ezt el kell fogadnom. Itt 2013 augusztusában lehetsz bármennyire is gyönyörű, kedves, fiatal, együttérző... mind kevés. Nem is az, hogy kevés. Rossz időben, nem elég.
Így állok én a világgal harcban, és ezzel együtt így félek én a jövőtől.
Félek, és a félelmeimmel ébredek és fekszem. A nyár vége hozza ezt magával...
Egy valamit ígérhetek a közeledő ősznek. Nem fogom kevésbé szeretni, mint a nyarat. Sőt.
Hálás leszek minden egyes boldog percéért. De amíg nem áll be minden a maga kis rendjébe, addig félek.
Rémálmok gyötörnek, kialvatlan vagyok, és a állandóan a gombóc van a torkomban.
Mintha egy sötét teremben lennék, ordítok de senki sem hall meg. Pedig annyira szeretném, hogy észrevegyék a félelmemet, és egy kis megnyugtatást kapnék, hogy: "ne félj. nem lesz semmi baj."
Sosem féltem még ennyire.
Mindennap vissza tartom a lélegzetemet egy percre, és hosszan kiengedem a beszívott levegőt.
Próbálom magam nyugtatni. Mindent próbálok elkövetni, hogy könnyebb legyen, és ne féljek.
Remélem egyszer csak valaki meghallja a "hangtalan" kiáltozásom, és egy gőzölgő tea mellett az esős őszben megnyugtat, majd azt mondja: "ne félj. minden rendben lesz. az élet mindent megold, mert minden megoldódik."
Várom ezt a napot, mert rég féltem ennyire...

2013. augusztus 14., szerda

idézetek

"Ha valakibe régóta szerelmes vagy, és váratlanul megpillantod az utcán, úgy érzed, mintha most szeretnél bele. Nem azt mondod, hogy: "Ja, ezt az érzést már ismerem!"
Hanem hirtelen megdobban a szíved. Másképpen veszed a levegőt... Jön!... Most mi lesz??!!...
Föllobban benned a szerelem!
A szerelem addig tart, míg a társadba minden pillanatba beleszeretsz.
Az élet forrásában nincs tegnapi víz." (Minden most születik)


Szeretsz - és azt mondják rád el vagy varázsolva. Miközben egy tévedhetetlen hang azt súgja a lelked mélyén: itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam... Amikor szeretünk, felébredünk egymásba. Ez a valóság.
(Valóság és álom)

"Először a fejedben, tarkódban érzed. ... majd bőröd minden pólusában. Valahol tényleg a szíved táján. Innen sugárzik szét mindenhová..."

Egy arcon látszik ha szeret vagy szeretik. Megnemesedik. Megszépül. Tekintete izzóbb lesz. Tudom, hogy szerelmes.

Minden igazi találkozás: tűzrakás.

Majd végül a legszebb/ kedvenc:
"Néha életünk legnagyobb szerelme csak integetés az induló vonat ablakából..."



2013. augusztus 8., csütörtök

Your song.

- It's a little bit funny, this feeling inside, I'm not one of those who, can easily hide.
  I don't have much money, but boy if I did... hmm...I'd buy a big house where we both could live.

 
- So excuse me forgetting but these things I do... see I've forgotten if, they're green or they're blue,
anyway the thing is, what I really mean...Your's are the sweetest eyes, I've ever seen.



- And you can tell everybody, this is your song. It may be quite simple but... now that it's done.
I hope you don't mind... that I put down in words.
How wonderful life is... now you're in the world...


- If I was a sculptor, but then again no. Or girl who makes potions, in a traveling show.
I know it's not much but, it's the best I can do.
My gift is my song and, this one's for you.

I hope you don't mind... that I put down in words....